A 2010 társasházi törvény hatályos szabályai

Először lássuk azokat a szabályokat, amelyek 2009. október 1.-től módosultak.   

Közös tulajdon megszüntetése az összes tulajdoni hányad 2/3-nak szavazatával

10. §. (2)

Az új Társasházi törvény a korábbi szabályokhoz képest megengedőbb a közös tulajdont érintő olyan ingatlanrész elidegenítése vonatkozásában, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben, amennyiben arra az alapító okirat lehetőséget biztosít, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 2/3-os többséggel dönthet az eladásról.

További fontos kitétel, hogy a közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról is. A közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozat az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül.

Közös tulajdon megszüntetése az alapító okirat módosítása révén az összes tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös szavazati aránnyal 10. §. (3)-(4)

Az előző ponthoz hasonlóan a közös tulajdonhoz kapcsolódó elidegenítés jogát a lakóközösség akkor is gyakorolhatja, ha az alapító okiratot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazati többséggel közgyűlési határozatban módosítja. (Megjegyezzük, hogy a korábban hatályos társasházi törvény az alapító okirat módosítását 100 %-os tulajdoni hányados többséggel engedte meg.) 

Az alapító okirat megváltoztatása tárgyában hozott közgyűlési határozatban fel kell azonban hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársak figyelmét arra, hogy a közgyűlési határozat meghozatalától számított 60 napon belül a közös képviselő vagy intézőbizottság részére írásbeli nyilatkozatot tegyenek arra vonatkozóan, hogy élni kívánnak-e a törvényben biztosított keresetindítási jogukkal.

Mint a fenti pontnál, ugyanúgy megemlítendő az, hogy a közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozat az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül, amennyiben, annak meghozatalától számított 60 napon belül a kisebbségben maradt tulajdonosok nyilatkozatban nem élnek keresetindítási jogukkal, vagy nem tesznek írásbeli nyilatkozatot.

Közös tulajdon megszüntetése bírósági úton 10. §. (6)  

Abban az esetben, ha a közgyűlés nem szavazza meg a közös tulajdon elidegenítését, a kisebbségben maradt tulajdonos kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a külön tulajdon bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, további kitétel, hogy ez az elidegenítés a kisebbség méltányos érdekeit nem sértheti.

A kereseti kérelemhez csatolni szükséges az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet, amely az önálló ingatlanra vonatkozik.

Folytatjuk...